“A baba születése után minden megváltozik!” hallottad gyakran...

Hogy mennyire igaz ez a mondat, sokszor belegondolni sem mer az ember.
És most azokon a nyilvànvaló dolgokon lássunk túl, mint például:
⁃ már nem ketten lesztek (na ne! Komolyan!? )
⁃ Kipihentek úgy (azt mondták 10-15 év múlva lesztek újra
⁃ lesz egy kis ember, akiért már örökké felelősséggel tartozol
⁃ Valószínüleg el kell engedned a rend- és tisztaságmániádat

Ennél azért van egy mélyebb oldala a gyerekvállalásnak, mégpedig: “Mennyiben változtatja meg a kettőtök kapcsolatàt!?”

Ez nyilván előre megmondhatatlan.
Az biztos, hogy a bevezető 9 hónap alatt sokszor szóba kerül, ki lesz a “jó” és ki a “rossz zsaru”, ugye?
Ki lesz engedékeny, mik lesznek a szabályok, lesz-e káromkodás/veszekedés a gyerek előtt, meg kell-e ennie a tökfőzeléket, akkor is, ha nem ízlik neki... és hasonló létfontosságú dolgok, amiket azt gondolunk, MUSZÁJ előre tisztázni. Persze, hogy muszáj, de full felesleges.

Ugyanis megszületik az a gyermek és úgyis minden tök más lesz, mint ahogy előzőleg elképzelted. (Valszeg, mert ezt a fajta fàradtságot nem lehet elképzelni, ha csak úgy meséli valaki...)

Ilyenkor aztán kiderülhetnek izgalmas dolgok.
Ugye van az a másik mondás, miszerint: “Lakva ismerszik meg az ember!”
Jajaja. Ez az első lépcsőfok. A második, mikor megszületik a közös csemete. Ekkor ugyanis egy olyasfajta értékrend “tör felszínre”, amit befolyásolni vagy elnyomni szinte lehetetlen. Ez pedig a tanult minta, amit otthonról hozunk.*


Persze gondolhatod, hogy de te ismered a párod szüleit és mindig fogadkoztatok, hogy ti nem lesztek olyanok!
De ez csak egy bizonyos szintig megvalósítható.
Ha ugyanis két ember teljesen más neveltetést kapott, teljesen más értékrenddel és szülői mintával, ott azért nagyon nehéz már gyakorló szülőként, a mindennapok nehézségei mellett ezen ésszel felülkerekedni.

A lényeg, amire tulajdonképpen ki akartam lyukadni, hogy fontos a hasonló értékrend. Nyilván így is meg kell küzdeni az új élethelyzettel, bele kell jönni az új szerepekbe, de ezzel felvértezve, meg rengeteg türelemmel és persze empàtiával még közelebb kerülhetünk a párunkhoz.

Persze a kivételek mindig erősítik a szabàlyt.

*[Erre az elmés következtetésre több, egymástól független baráti beszélgetések során jutottunk, külön-külön, mindannyian.]

-Nyilván ez így nagyon ki van sarkítva. A két véglet között rengeteg boldog párkapcsolat, házasság és család él együtt harmóniában.-